Fűtésátalakítás, költségosztás

Fűtéskorszerűsítés a panelépületekben

A panelépületekben alapvetően függőleges elosztású belső fűtési rendszereket alakítottak ki építésük során, a függőlegesen kialakított csővezetékekről (strangokról) ágaznak le az egyes szinteken a hőleadók, a radiátorok. Ennek következménye az, hogy az egymás alatt-fölött elhelyezkedő lakások azonos helyiségei ugyanazon csővezetékről (csővezetékpárról) lekötött radiátoraik révén kapják a fűtésüket, ezért nem lehet egy-egy lakás fűtési hőfelhasználását önállóan megmérni az ilyen rendszereknél, hiszen nem lehet olyan egyetlen lakás-belépési pontot találni, mint például a villamos energia, a víz vagy a gáz esetében.
 
Az újabb építésű épületekben természetesen már nem így alakítják ki a belső fűtési rendszert, ott már úgynevezett vízszintes elosztást valósítanak meg: egy-egy lakás összes radiátorát egy csatlakozási pontra fűzik fel. Az ilyen rendszerek esetében már ezen a csatlakozási ponton elhelyezhető hiteles hőfogyasztásmérő, amely a lakás teljes fűtési hőfelhasználásának mérésére alkalmas.
 
A székesfehérvári távhőszolgáltatásban összesen több, mint 1000 lakásban vízszintes kialakítású a fűtési rendszer. Elszámolásuk a lakások hőfogyasztásmérője, mint költségmegosztó alapján történik.
 
A székesfehérvári távfűtött lakások túlnyomó részében - sajnos - nem lehet az egyes lakások fűtési hőfelhasználását külön hőfogyasztásmérővel mérni. Van azonban mégis olyan közelítő módszer, amelynek segítéségével az épület egészének megmért hőfogyasztása az egyes lakások között fogyasztásarányosan szétosztható akkor is, ha a belső fűtési rendszer függőleges elosztású marad. Ez a módszer került alkalmazásra a panelprogram révén megvalósuló fűtéskorszerűsítések során, ami leegyszerűsítve abból áll, hogy egyrészt a radiátorok termosztatikus radiátorszelepek révén szabályozhatóvá válnak, másrészt a radiátorokra fűtési költségmegosztó készülékek kerülnek.
 
Természetesen nemcsak ebből áll a fűtéskorszerűsítés, szükséges még az egyenletes fűtővíz-elosztás és a termosztátszelepek működését biztosító strangszabályzók beépítése, továbbá a hőközponti fűtési keringetőszivattyú teljesítményének illesztése is az átalakított fűtési rendszerhez. Mindezt egy átgondolt és szakszerű tervezés alapján kell megvalósítani.
 
A radiátorokra felkerülő fűtési költségosztók kezdetben elpárolgási elven, később hőmérsékletmérési elven működtek. A korábbi készülékekben egy speciális folyadéktöltet párolgása, fogyása adott a radiátor hőleadásával arányos adatot, míg az utóbb telepített, digitális kijelzésű egységek már nemcsak a radiátor felületi hőmérsékletét, hanem a helyiség hőmérsékletét is figyelik.
 
Mindkét készülékfajta közös jellemzője azonban az, hogy ezek az adatok nem hőmennyiség adatok, hanem csak azzal arányos adatok. Csak arra használhatók, hogy ha ezek minden lakás minden radiátorára felszerelésre kerülnek, úgy adataik alapján a hőközpontban közösen megmért hőfelhasználás fogyasztás arányosan leosztható az egyes radiátorokra ill. lakásokra.
 
A fűtési költségosztó tehát nem hőfogyasztásmérő, önmagában ennek alapján nem lehet hőmennyiséget mérni és elszámolni, csupán egy olyan eszköz, amely a lakóközösségeket ahhoz segíti hozzá, hogy a közös fűtési számlát az egyes lakások fogyasztásai arányában oszthassák fel.
 
A fűtéskorszerűsítés révén átalakult belső fűtési rendszer a beépült új eszközökkel együtt a társasházak tulajdona. A költségmegosztók üzemeltetése, fenntartása, ellenőrzése, adatainak leolvasása és feldolgozása úgyszintén a társasházak feladata, amelyet jellemzően arra szakosodott cégek révén valósíthatnak meg. A távhőszolgáltató feladata a fűtési költségosztás témakörében az, hogy az említett szakcégek által elkészített feldolgozás-elszámolás eredményét – miután azokat a társasházak jóváhagyták – egy évi egyszeri pénzügyi újraosztás keretében a számlákban érvényesítse. Mivel a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség havi rendszerességgel elszámolásra kerül (légtérfogat alapján), így a távhőszolgáltató az újraosztásnál a ház egészére nézve különbözetet nem számláz ki, csupán a költségmegosztók által szolgáltatott adatok alapján a fogyasztók között újraosztja a már kiszámlázott hőt.
 
Hasonlóképpen költségosztás célú eszközök a melegvízcélú hőfelhasználás esetében a melegvízfogyasztás-mérők. Ezek sem hőfogyasztást mérnek, hanem csupán az átfolyt víz mennyiségét. Fogyasztási adataik azonban alkalmasak arra, hogy egy közös, melegvízcélú hőfelhasználást a fogyasztásuk arányában lehessen szétosztani a lakóközösség tagjai között.

Kiemelt szolgáltatásaink, információk

Számlamagyarázat

Tisztelt Ügyfelünk!

A lakossági fogyasztók részére kibocsátott távhőszolgáltatási számlák 2014. évtől az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvényben előírt formai és tartalmi előírások alapján készülnek. Az alábbi leírással szeretnénk segítséget nyújtani a számlán alkalmazott, a felhasználók számára esetleg nehezen érthető szakkifejezések értelmezésében az egyes oldalakon szereplő tételek, adatok részletes magyarázatával.

SZÉPHŐ ZRT, SZÁMLAMAGYARARAZAT LETŐLTHETŐ- (.PDF)

Gyakori kérdések

Tudja Ön?

  1. Óracsere esetén mi a teendő?
  2. Hogyan történik a melegvíz hődíj elszámolása?
  3. Bérlőváltozás, tulajdonosváltozás bejelentéséhez milyen dokumentumokra van szükség?
  4. Az adatokban bekövetkezett változás csak személyesen nyújtható be?
  5. Melyek a hátralék rendezésének lehetséges módjai?
Kattintson a tovább gomra részletes információért!

Tovább