Költségmegosztás
A KÖLTSÉGMEGOSZTÓ FOGALMA ÉS A KÖLTSÉGMEGOSZTÁS ELVE
Fűtési költségmegosztók
A radiátorokra felkerült fűtési költségmegosztók kezdetben elpárolgási, ma hőmérsékletmérési elven működnek. A korábbi készülékekben egy speciális folyadéktöltet párolgása, fogyása adott a radiátor hőleadásával arányos adatot, míg az utóbb telepített, digitális kijelzésű egységek már nemcsak a radiátor felületi hőmérsékletét, hanem a helyiség hőmérsékletét is figyelik.
Mindkét készülékfajta közös jellemzője azonban az, hogy a mutatott értékek nem hőmennyiség-, hanem csak azzal arányos adatok. Csak arra használhatók, hogy - ha ezek minden lakás minden radiátorára felszerelésre kerülnek - adataik alapján a hőközpontban megmért teljes hőfelhasználás fogyasztásarányosan leosztható legyen az egyes radiátorokra ill. lakásokra.
A fűtési költségmegosztó tehát nem hőfogyasztásmérő, önmagában ennek alapján nem lehet hőmennyiséget mérni és elszámolni.
A fűtési költségmegosztó egy olyan eszköz, amely a lakóközösségeket ahhoz segíti hozzá, hogy a közös fűtési számlát az egyes lakások tényleges fogyasztásai arányában oszthassák fel.
A fűtéskorszerűsítés révén átalakult belső fűtési rendszer a beépült új eszközökkel együtt a társasházak tulajdona. A költségosztók üzemeltetése, fenntartása, ellenőrzése, adatainak leolvasása és feldolgozása úgyszintén a társasházak feladata, amelyet jellemzően arra szakosodott cégek (Pl.: Techem Kft., vagy Brunáta költségosztó rendszergazda) révén valósíthatnak meg.
A távhőszolgáltató feladata a fűtési költségmegosztás témakörében az, hogy az említett szakágak által elkészített feldolgozás-elszámolás eredményét – miután azokat a Társasházak jóváhagyták – évi egyszeri pénzügyi újraosztás keretében a számlákban érvényesítse.
Melegvízfogyasztás-mérők
Hasonlóképpen költségmegosztást szolgálják a melegvízcélú hőfelhasználás esetében a melegvízfogyasztás-mérők. Ezek sem hőfogyasztást mérnek, hanem csupán az átfolyt víz mennyiségét. Fogyasztási adataik azonban alkalmasak arra, hogy egy közös, melegvízcélú hőfelhasználást a fogyasztások arányában lehessen szétosztani a lakóközösség tagjai között.
A lakásokban levő használatimelegvíz-mérő, a hidegvízmérőhöz hasonlóan, a lakástulajdonos tulajdona, az általa mért adatot használja fel a távhőszolgáltató az egyes lakásokra jutó használati meleg víz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség meghatározásához.
